Kiderült, hol a legtisztább a levegő a Földkerekségen

A Déli-óceán feletti atmoszferikus határréteg levegője mentes az emberi tevékenységekből eredő és távoli kontinensekről származó részecskéktől – állapították meg a Coloradói Állami Egyetem kutatói, akik elsőként vizsgálták az Antarktisz körüli víztömeg felett lévő levegő bioaeroszol-összetételét.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikált tanulmány készítői egy kutatóhajó fedélzetéről gyűjtöttek levegőmintákat az óceánnal közvetlenül érintkező légköri rétegből – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A szakemberek a szálló mikrobák összetételét vizsgálták a begyűjtött mintákban. A légkör tele van ezekkel a mikroorganizmusokkal, amelyeket a szél több száz vagy több ezer kilométeres távolságokba képes eljuttatni. A kutatók egyebek között DNS-szekvenálást alkalmazva állapították meg, hogy a mikrobák óceáni eredetűek.

Az eredményekből kiderült, hogy az antarktiszi levegőbe nem jutnak el a távoli szárazföldekről és emberi tevékenységekből eredő aeroszolok. „Összességében a tanulmányunk azt sugallja, hogy a Déli-óceán egyike a bolygó azon kevés helyeinek, amelyekre csupán minimális hatással van az emberi tevékenység” – jegyezték meg a kutatók.

Déli-óceán
A Déli-óceán a 60. déli szélességi kör és az Antarktisz közötti víztömeg neve a modern földrajztudományban, az ötödik óceánként emlegetik. A fogalom használata egyelőre nem általános. A magyar kartográfia sem használja, a Földrajzinév-bizottság nem ismeri el óceánként. A magyar nyelvben tradicionálisan óceánnak nevezett három vízterület (Atlanti-óceán, Indiai-óceán, Csendes-óceán) mellett a negyedik a Jeges-tenger. A Déli-óceán a másik négytől eltérően nem kontinensekkel határolt, hanem az Antarktisz körüli, különállóan áramló víztömeget jelölik ezzel a névvel. Az elnevezés régóta elterjedt volt a hajósok körében, hivatalossá 2000-ben a Nemzetközi Hidrográfiai Társaság (IHO) nyilvánította.