„Fiókát találtam, mit tegyek?”, avagy a fióka- és madármentés alapjai

Természeti értékeink megóvása fontos, minden ember alapvető kötelessége, de ezt a kötelességet felelősséggel, a következményeket áttekintő észszerű gondolkodással, valamennyi körülmény logikus mérlegelésével kell teljesíteni.

Nem minden magányosan talált állat szorul megmentésre. Például az őzgidák szinte soha nem árvák, őket két szoptatás között a közelben legelő (csak a közeledő ember miatt megriadó) suták magukra hagyják, de mindig visszatérnek hozzájuk. A magányosnak, árvának tűnő fiókaállapot legtöbbször szintén nem véletlen. Vannak korai fészekelhagyó madarak, akiket a szülő madarak speciális kommunikáció segítségével megtalálnak, de lehet betegség is az oka egy fióka egyedüllétének.

A ragadozók, a betegségek és tapasztalatlanság okozta elhullás a természeti folyamatok szerves része. Fontos tudni, hogy a fiókák ember általi felnevelése rendkívül nehéz, csak megfelelő engedély birtokában végezhető tevékenység. A tollas, aktívan mozgó, szaladni és kicsit repülni is képes fiókákat többnyire nem kell megmenteni, mert ők már elhagyták a fészket.

Ha a fióka már tollas, de közvetlen veszélyben van (pl. autók vagy macska miatt), a madarat óvatosan egy közeli biztonságos helyre, pl. egy bokor ágai közé kell helyezni. Amennyiben a madár láthatóan sérült vagy vérzik, akkor segítséget kell hívni. A segítő megérkezéséig az ő iránymutatásait követve vigyázzunk a sérült madárra. Segítséget a legközelebbi állatkerttől, a működési terület szerinti Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálatától kérhető, de a bejelentés a természetvédelmi hatóságok felé is megtehető.