Csak minden második embert aggasztja a klímaváltozás és a környezetszennyezés

A legfrissebb Ericsson ConsumerLab arra kereste a választ, hogy miként látják a fogyasztók a fenntarthatóság kihívásait – illetve hogy szerintük hogyan és miben segíthet a technológia a fenntartható jövő formálásában.

Kormányzatok, vállalkozások és iskolások milliói vettek részt a Fridays for Future tiltakozó mozgalomban, rámutatva, hogy a társadalom minden rétege számára központi kérdéssé vált a fenntarthatóbb jövő megteremtése. Hogyan áll mindehhez a hétköznapi fogyasztó? Szokásai és viselkedése tükrözik-e a problémáról kialakított véleményét? Segíthetik-e mérsékelni fogyasztása esetleges negatív hatásait az infokommunikációs megoldások?

Az Ericsson legfrissebb ConsumerLab jelentése – Fogyasztók, fenntarthatóság és IKT címen – részletesen foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. A jelentés egy globális, kvantitatív felmérés eredményei alapján készült, amelyben 12 ezer internethasználó véleményét gyűjtötték össze arról, hogy jelenleg hogyan képzelik el a környezetvédelem szempontjából fenntartható életmódot.

A fogyasztók hozzáállásának változása jól látható. Két évtizeddel ezelőtt például csupán minden ötödik embert nyugtalanította a levegő- és vízszennyezés mértéke, míg ma már lényegében minden másodikról elmondható ugyanez. A klímaváltozás és globális felmelegedés pedig a korábbi 13 százalék helyett ma már a fogyasztók 50 százalékát foglalkoztatja, ezen belül 23 százalékuk számára ez az egyik legfontosabb társadalmi aggály.

A tanulmány azt is vizsgálta, hogy a fogyasztók szerint kit terhel a felelősség a környezet hatások csökkentéséért. Globálisan a fogyasztók 80 százaléka gondolja úgy, hogy a környezetvédelem elsősorban a kormányok feladata, de hetven százalékuk szerint az állampolgárokat is egyéni felelősség terheli. Az is egyértelmű, hogy a fogyasztók szerint közös összefogás szükséges, és a válaszadók fele elvárja a társaságoktól és nagy márkáktól, hogy osztozzanak ebben a felelősségben.

Az egyén szintjén számtalan mindennapi szokás „környezetbarátabbá” tehető, és sokan igyekeznek is eszerint alakítani fogyasztásukat. Ugyanakkor tisztában vannak-e azzal, hogy mely gyakori tevékenységek mennyire szennyezik a környezetet?
Ennek felmérésére a kutatás során a megkérdezetteknek egy sor mindennapi aktivitást kellett sorba rendezniük azok vélt környezetre gyakorolt hatásai alapján. A legtöbb felhasználó az autóvezetést és a repülővel való utazást – helyesen – nagy környezeti hatású területnek értékelték, míg a táplálkozás és az okostelefonhasználat besorolása már problémásabbnak bizonyult. A megkérdezettek mintegy 84 százaléka alábecsülte a táplálkozás hatását, míg kétharmaduk túlértékelte az okostelefonokét.

A válaszadók 46 százaléka szerint a technológiai innovációnak kulcsszerepe van a jövő környezeti kihívásainak kezelésében. Továbbá a megkérdezettek 36 százaléka szeretné, ha a készülékek és berendezések segítséget nyújtanának abban, hogy környezettudatosabban éljenek.

Habár a fogyasztóknak vannak kétségeik az infokommunikációs eszközeik környezeti hatásaival kapcsolatban – leginkább az energiafogyasztásuk és gyártásukkor használt anyagok terén, – minden második felhasználó az adatvédelemmel és biztonsággal összefüggő problémákat aggályosabbnak tartja.

Ugyanakkor érdekes módon azok a fogyasztók, akik szerint a technológia kulcsfontosságú lehet a jövő környezetvédelmi kihívásainak megoldásában, kétszer nagyobb érdeklődést mutatnak olyan infokommunikációs alkalmazások iránt, amelyek segítenek a környezettudatosabb viselkedés kialakításában. Az általuk legtöbbre értékelt megoldások leginkább az otthonaikkal kapcsolatosak; 56 százalékuk az okosotthon megoldásokat találták a leginkább használhatónak, amelyek a lakó szokásait elemezve adnak tanácsokat a levegőminőség javítására és az energiahasználat csökkentésére.

„A felmérésünk eredményei azt mutatják, hogy a fogyasztók hasznos segédeszközt látnak az infokommunikációs technológiákban, környezeti, egészségügyi, költségtakarékossági és kényelmi szempontból egyaránt – mondta Zeynep Ahmet Vidal, az Ericsson Consumer & IndustryLab vezető kutatója. – Ugyanakkor az IKT a klímaváltozás elleni, jövőbeni innovációkban is fontos szerepet játszhat, és e téren a szolgáltatóknak egyedi lehetőségük van arra, hogy a fogyasztók számára olyan új megoldásokat kínáljanak, amelyek segítenek fenntarthatóbb döntéseket hozni mindennapi életük során.”