A K&H 2024 második féléves innovációs index kutatása szerint a magyar vállalatok innovációs aktivitása nagyot zuhant az elmúlt időszakban. A megvalósult innováció alindex jelentős csökkenést mutatott, és a digitalizáció is megtorpanni látszik, ahogy kimerülni tűnik a mesterséges intelligencia-láz is. A vállalatok rendkívül óvatosak és egyre kevesebb erőforrást fordítanak új termékek, szolgáltatások és digitális megoldások fejlesztésére, ami hosszú távon versenyképességi kihívásokat jelenthet.
A kutatás szerint a megvalósult innovációs aktivitás 2024 második félévében jelentősen visszaesett. A korábbi években tapasztalt folyamatos növekedés után most egyértelmű lassulás figyelhető meg, különösen a kis- és középvállalkozások körében. A legnagyobb visszaesés a digitális fejlesztések terén történt: kevesebb cég hajtott végre jelentős informatikai fejlesztéseket, például szoftvervásárlást, automatizációs projekteket vagy big data alapú elemzéseket.
A K&H innovációs indexének adatai szerint minden iparágban és minden régióban drasztikusan csökkent a megvalósult innovációk száma, kétszámjegyű csökkenés következett be az iparban és a kereskedelemben is. Ennek eredményeként a megvalósult innovációkat mérő alindex a tavaly első félévi 37 pontos csúcsról tíz százalékpontot zuhanva az index mérésének valaha volt mélypontjára zuhant.
A vállalatok csupán 6 százaléka rendelkezik írott innovációs stratégiával, ami az eddig mért legalacsonyabb arány, és az elmúlt két félév során tovább csökkent. Ez azt mutatja, hogy sok cég inkább eseti döntések alapján innovál, mintsem hosszú távú stratégia mentén.
A gazdasági kilátások és a forráshiány gátolja az innovációt
Az innováció, digitalizáció, mesterséges intelligencia (AI) használatának visszaesésért részben a borús gazdasági környezet okolható: a megkérdezett cégek kétharmada szerint a gazdasági helyzet negatív hatással lesz az innovációikra, ami hároméves csúcsot jelent e tekintetben. „Sok vállalat a jelenlegi működés stabilizálására, a költségcsökkentésre és a piaci bizonytalanság kezelésére fókuszál, háttérbe szorítva az új fejlesztéseket.
Sokatmondó adat az is, hogy felmérésünk szerint tízből hat cég úgy véli, korábbi innovációik elégségesek számukra, nem látnak indokoltnak újabb fejlesztéseket. Nem segít a forráshiány és az elérhető támogatások hiánya sem. Ha pedig azt vizsgáljuk, hogy mi hajtja az innovációt, akkor azt látjuk, hogy jelentősen erősödött a jogszabályi előírások szerepe, a termékek és szolgáltatások minőségének javítása szintén komoly hatással bír az innovációra, miközben a terjeszkedés és a jobb ügyfélkiszolgálás szerepe szinte megszűnt” – mutat rá az összefüggésekre Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.
Van fontosabb a digitalizációnál
Kifejezetten meglepő, hogy a digitális innováció is hátrébb szorult a magyar vállalatok életében: a digitális átalakulást a megkérdezett cégek több mint háromnegyede vagy egyáltalán nem tartja fontosnak (48 százalék), vagy még ha foglalkoznak is vele, közben más feladatokat fontosabbnak tartanak (harminc százalék). Ez a mérések 2021-es kezdete óta soha nem ért el ilyen magas értéket. Ezzel párhuzamosan rekordalacsony lett azon vállalatok aránya, ahol a digitális transzformáció nagyon fontos (19 százalék) vagy egyenesen a legfontosabb (három százalék).
Zuhant a korábbi fejlesztések aránya, az egy évvel azelőtt mért ötven százalékhoz képest már csak a vállalatok harmada (35 százalék) hajtott végre digitális fejlesztéseket az elmúlt két évben, és csökkent az AI alkalmazásának aránya is: szintén közel az egy évvel ezelőtti szintre (13 százalék) esett vissza. Az elmúlt két évben mért hatvan százalék fölötti értékhez képest kétszámjegyű csökkenés után a tavalyi év második felében már csak minden második cég (54 százalék) használt rendszeresen számítógépet a munkájához.
Az internethasználat is visszaesett
De nemcsak az eszközhasználatban figyelhető meg a digitalizáció megtorpanása, hanem az internethasználat és az informatikai képzésekben való részvétel visszaesésében is. Jóval aggasztóbb azonban az az adat, hogy az eddigi legalacsonyabb szintre (12 százalék) esett az informatikai képzésben részesülő alkalmazottak aránya is, és ezzel párhuzamosan pedig jelentősen emelkedett azon cégek aránya, amelyeknél az elmúlt két évben egyáltalán nem volt informatikai képzés és közel felére esett azon vállalatok aránya, ahol legalább a munkavállalók háromnegyede végzett ilyen tanfolyamot.
A digitális fejlesztések más mutatók szerint is hátrébb szorultak a vizsgált cégek körében. Soha nem volt ilyen magas azoknak a vállalatoknak az aránya, amelyek saját döntéshozatali mechanizmusukat óvatosként jellemezték (87 százalék), és szintén soha nem volt ilyen arányú azoknak a cégeknek az aránya, amelyek magukat nem tartják innovátornak (38 százalék) vagy egyenesen lemaradónak gondolják cégüket (hat százalék). Ugyancsak az innováció háttérbe szorulását mutatja az is, hogy soha ilyen sok cég nem fektetett ilyen keveset újításokba: 17 százalék egyáltalán nem, míg további 26 százalék legfeljebb árbevétele ötvened részét fordította innovációra. Ennek eredményeként mélypontra zuhant a vállalatok innovációra fordított beruházási mutatója: a csupán hat százalékuk invesztál újításokba.
Big data: itt sincs áttörés
Nem igazán kedvezőek az eredmények a big data használatát illetően sem: az okoseszközökből, szenzorokból származó adatok elemzését a vállalatok ötöde végzi jelenleg – ennél alacsonyabb csak több mint két éve volt ez a mutató. És hiába duplázódott meg a hordozható eszközökből származó geolokációs adatokat használó és elemző cégek aránya (nyolc százalék), ennek ellenére sem éri el a 2021-es, tíz százalék feletti szintet.
Kihűlt a mesterséges intelligencia-láz is
2023 óta folyamatosan és jelentősen csökkent, vagyis másfél év alatt felére, 25 százalékra zsugorodott azon cégek aránya, amelyek jelenleg igénybe vennék a mesterséges intelligenciát valamilyen területen. Akármilyen részterületet vizsgálunk, mindenhol visszaesést tapasztaltunk: beszédfelismerés, gépi fordítás vagy chatbot használata visszaesett az egy évvel ezelőtti szintre (hat százalék), rekordmélységbe zuhant a kockázatelemzés és csalásfelismerés esetén alkalmazott AI aránya is (két százalék, noha két éve még húsz százalék felett is volt!), az előrejelzést, optimalizálást és döntéshozatalt gépi tanulási algoritmusok segítségével használó vállalatok aránya gyakorlatilag a mérhetetlen szintre esett, ahogy az önvezérlő gépeket alkalmazó cégek aránya is (egy-egy százalék). Aggasztó, hogy a 2023-as, két év alatt dinamikus felfutással elért 38 százalékos mértékről mostanra négy százalékra töppedt a személyre szabott ajánlatok kidolgozása terén AI-t használó vállalatok aránya.
Ahol még mérhető maradt a céges AI-aktivitás az a szövegek feldolgozása, a fordítás és a marketing, bár ez utóbbiban is felére esett az ebben utazó vállalatok aránya (nyolc százalék).
Összefoglalás
- Ha pedig azt vizsgáljuk, hogy mi hajtja az innovációt, akkor azt látjuk, hogy jelentősen erősödött a jogszabályi előírások szerepe, a termékek és szolgáltatások minőségének javítása szintén komoly hatással bír az innovációra, miközben a terjeszkedés és a jobb ügyfélkiszolgálás szerepe szinte megszűnt” – mutat rá az összefüggésekre Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.
- Zuhant a korábbi fejlesztések aránya, az egy évvel azelőtt mért ötven százalékhoz képest már csak a vállalatok harmada (35 százalék) hajtott végre digitális fejlesztéseket az elmúlt két évben, és csökkent az AI alkalmazásának aránya is.
- Jóval aggasztóbb azonban az az adat, hogy az eddigi legalacsonyabb szintre (12 százalék) esett az informatikai képzésben részesülő alkalmazottak aránya is, és ezzel párhuzamosan pedig jelentősen emelkedett azon cégek aránya, amelyeknél az elmúlt két évben egyáltalán nem volt informatikai képzés és közel felére esett azon vállalatok aránya, ahol legalább a munkavállalók háromnegyede végzett ilyen tanfolyamot.