A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság friss kutatása a Kantar-Hoffman piackutató intézet felméréseit elemezve mutatja be a hazai internetezési szokásaink változását az elmúlt tíz évben – rámutatva a koronavírus-járvány tartósan velünk élő hatásaira is.
Gyökeresen átalakultak a magyarok internetezési szokásai az elmúlt egy évtizedben: míg 2014-ben a többség még csak asztali számítógépről szörfölt a világhálón, 2024-ben már tízből nyolcan a telefonjukat is használták internetezésre. Az okostelefonok népszerűségével együtt nőtt a mobilinternet jelentősége is: tavaly a megkérdezettek negyvenöt százaléka nyilatkozott úgy, hogy annak hiánya számára elviselhetetlen lenne – mintegy hat százalékkal többen, mint 2020-ban.
A tavalyi évben egy átlagos magyar naponta mintegy három órát internetezett, az emberek harmada pedig egyenesen ezt tartotta a kedvenc időtöltésének. A digitális tér az elmúlt évtizedben tendenciózusan meghódította a szabadidőnket is: már minden második magyar úgy érzi, hogy túl sok időt tölt az online. Az időpazarlás érzete elsősorban a 16-39 éves fiatalokat sújtja, míg a céltudatosabban böngésző ötvenöt éven felüliek körében ritkább.
A közösségi média mindeközben egyre nagyobb szerepet tölt be a baráti kapcsolataink fenntartásában: tíz éve még csak másfélszer annyian tartották meghatározónak az online platformokat ebben, mint akik nem, míg tavaly már négyszer annyian. Az is egyre fontosabb a felhasználóknak, hogy miképp jelennek meg ezeken a felületeken: 2014-ben még a válaszadók csupán harmada szánt külön figyelmet a közösségi profiljára, míg tavaly már a felük.
Nem az interneten informálódunk
Az internet az informálódásban továbbra sem mérvadó: egy évtizede tízből öten nevezték elsődleges információforrásuknak az internetes médiumokat, 2024-ben pedig még mindig csak nyolcan. (Ezért is tévedés az ellenzéki pártok azon hite, hogy az internetes jelenlét pótolhatja a kormánypártok által urals hagyományos médiát. A -szerk- megj.) Érdekes tendencia, hogy az online felületek jelentősége a pandémia előtti időszakban egyre növekedett, a járvány éveiben azonban a hagyományos médiumok szerepe vált jelentősebbé. Ennek oka az lehet, hogy a rádiók és televíziók hiteles és könnyen érthető információkat nyújtottak a krízishelyzetben, a lakosság pedig egyfajta hivatalos hírforrásként tekintett ezekre. Az online felületek ezzel szemben átmenetileg veszítettek a presztízsükből, mert sokszor álhírekkel vagy szenzációhajhász, félrevezető információkkal vadászták az olvasóik kattintásait, így csökkentve az emberek beléjük vetett bizalmát.
Az elmúlt évtizedben az internetes vásárlások is meghódították a hazai piacot: a pandémia alatt minden korosztályból tömegek tettek szert az online vásárláshoz szükséges tapasztalatokra, ami nagyban növelte a webáruházak népszerűségét. A lakosság sportolásra és kulturális programokra fordított ideje a pandémia alatt erősen visszaesett, de 2024-ben már csaknem visszaállt a lezárások előtti szintre: az emberek több mint negyede ismét rendszeresen jár színházba vagy kiállításokra, de a koncertek látogatottsága is javult. A tavalyi évre a legalább heti rendszerességgel sportolók aránya is csaknem teljesen visszaállt a pandémia előtti szintre.
A médiahatóság tanulmánya arra figyelmeztet, hogy a digitalizáció felpörgésével egyre fontosabb odafigyelnünk a tudatos és kiegyensúlyozott internethasználatra, hogy a folyamatos online jelenlét ne menjen személyes kapcsolataink, mentális jóllétünk és az egészséges életmód rovására.
Összefoglalás
- A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság friss kutatása a Kantar-Hoffman piackutató intézet felméréseit elemezve mutatja be a hazai internetezési szokásaink változását az elmúlt tíz évben – rámutatva a koronavírus-járvány tartósan velünk élő hatásaira is.
- Ennek oka az lehet, hogy a rádiók és televíziók hiteles és könnyen érthető információkat nyújtottak a krízishelyzetben, a lakosság pedig egyfajta hivatalos hírforrásként tekintett ezekre.
- A médiahatóság tanulmánya arra figyelmeztet, hogy a digitalizáció felpörgésével egyre fontosabb odafigyelnünk a tudatos és kiegyensúlyozott internethasználatra, hogy a folyamatos online jelenlét ne menjen személyes kapcsolataink, mentális jóllétünk és az egészséges életmód rovására.