Az Európai Bizottság (EB) elvetette a technológiai szabadalmak, a mesterséges intelligencia (AI) és az üzenetküldő alkalmazásokkal kapcsolatos fogyasztói adatvédelem szabályozására vonatkozó szabálytervezeteket, mondván, nem számít arra, hogy az uniós jogalkotók és országok zöld utat adnak nekik.
Mindhárom javaslat az iparágak és a nagyvállalatok intenzív lobbizása miatt került előtérbe. Ezek között volt a távközlési berendezések, mobiltelefonok, számítógépek, csatlakoztatott autók és intelligens eszközök technológiáiban használt szabványos, alapvető szabadalmak szabályozására irányuló szabály, amelyet két évvel ezelőtt javasoltak a költséges és hosszadalmas pereskedések megszüntetése érdekében — írja a Reuters.
Az EU végrehajtó testülete 2025-ös munkaprogramjában azt mondta, hogy nem látja lehetségesnek a megállapodást, és értékelni fogja, hogy kell-e újabb javaslatot előterjeszteni. A szabadalmi szabály miatt olyan cégek, mint a Nokia, az Ericsson és a Qualcomm, amelyek értékes alapvető szabadalmakkal rendelkeznek, kerültek szembe az azokat használni kívánó autógyártókkal, az Apple-lel és a Google-lel, a vita pedig a fizetendő jogdíjak mértékéről szólt.
Vegyes fogadtatás
A Nokia – amely az Ericssonnal és a Siemensszel együtt ellenezte a szabálytervezetet – örömmel üdvözölte a szabálytervezet elvetését. „Ez kedvezőtlen hatással lett volna a globális innovációs ökoszisztémára, különösen az európai vállalatok ösztönzésére, hogy évente több milliárd eurót fektessenek be a kutatás-fejlesztésbe” — áll a Nokia közleményében.
A Fair Standards Alliance, amelynek tagjai közé tartozik a BMW, a Tesla, az Alphabet (Google) és az Amazon, megdöbbentőnek nevezte a bizottság döntését. „A visszavonás szörnyű jelzést küld az innovatív vállalkozásoknak, amelyek a kiszámítható és tisztességes SEP-licencrendszerre támaszkodnak” — jelentette ki a lobbicsoport szóvivője.
A bizottság által a kukába dobott második szabálytervezet, a 2022-ben javasolt AI felelősségéről szóló irányelv lehetővé tette volna, hogy a fogyasztók kártérítésért perelhessenek az AI technológia szolgáltatójának, fejlesztőjének vagy felhasználójának hibájából vagy mulasztásából eredő károkért. Az EB közölte, hogy mérlegelni fogja, hogy előáll-e egy újabb javaslattal.
„Nem szabad azt feltételeznünk, hogy ez a lépés a bizottság politikai irányváltását jelzi az AI szabályozásával kapcsolatban. Európában most úttörő új törvények vannak érvényben a mesterséges intelligenciára vonatkozóan, amelyek hatását még nem láthatjuk” — mondta Rod Freeman, a Cooley ügyvédi iroda globális termékekkel foglalkozó részlegének vezetője.
A cookie-k szabályozása és a gyermekpornográfia témája is megosztó volt
Az uniós végrehajtó testület elvetette azt a tervet is, amely szerint a Meta Platforms WhatsApp és a Microsoft Skype egységére ugyanolyan szigorú szabályokat kellett volna alkalmazni a felhasználók adatvédelmére vonatkozóan, mint a távközlési szolgáltatókra. Az eprivacy-rendelet néven ismert szabály, amely 2017-ből származik, és 2020 óta függőben van, egyenlő versenyfeltételeket kívánt teremteni a Big Tech és a távközlési szolgáltatók között.
Az uniós országok közötti nézeteltérések miatt a felhasználók online tevékenységét nyomon követő cookie-kra vonatkozó szabályok, valamint a gyermekpornográfia felderítésére és törlésére vonatkozó rendelkezések miatt akadozott. A bizottság szerint a társjogalkotóktól nem várható megállapodás, és a javaslat „a közelmúltbeli jogszabályok fényében elavult”.
Összefoglalás
- Az Európai Bizottság (EB) elvetette a technológiai szabadalmak, a mesterséges intelligencia (AI) és az üzenetküldő alkalmazásokkal kapcsolatos fogyasztói adatvédelem szabályozására vonatkozó szabálytervezeteket, mondván, nem számít arra, hogy az uniós jogalkotók és országok zöld utat adnak nekik.
- A szabadalmi szabály miatt olyan cégek, mint a Nokia, az Ericsson és a Qualcomm, amelyek értékes alapvető szabadalmakkal rendelkeznek, kerültek szembe az azokat használni kívánó autógyártókkal, az Apple-lel és a Google-lel, a vita pedig a fizetendő jogdíjak mértékéről szólt.
- Az uniós végrehajtó testület elvetette azt a tervet is, amely szerint a Meta Platforms WhatsApp és a Microsoft Skype egységére ugyanolyan szigorú szabályokat kellett volna alkalmazni a felhasználók adatvédelmére vonatkozóan, mint a távközlési szolgáltatókra.