Szinte bármelyik vállalati dolgozót rá lehetne venni gazdasági bűncselekményre, például sikkasztásra vagy csalásra a magyarok szerint.
A Ragány Ügyvédi Iroda reprezentatív felmérése szerint a legtöbben ötszázezer és ötmillió forint közé teszik azt az összeget, amiért egy munkavállaló megfontolná, hogy visszaélést kövessen el a munkahelyén, vagy hagyná, hogy megvesztegessék. Lebukás esetén, a válaszadók többsége egytől öt évig terjedő börtönbüntetésre számítana egy ilyen ügyben a bíróság részéről.
A magyarok közel fele (48 százalék) szerint gyakoriak a gazdasági bűncselekmények a hazai cégeknél. Sőt, a megkérdezettek több mint harmada (35 százalék) véli úgy, hogy szinte mindennaposak lehetnek a hasonló jellegű törvénysértések. A válaszadók véleménye alapján a vállalkozások leggyakrabban sikkasztást (45 százalék), költségvetési csalást (43 százalék), pénzmosást (39 százalék), gazdasági csalást (pl. adócsalás, hitelcsalás, piramisjáték – 33 százalék), hűtlen kezelést (27 százalék) és vesztegetést (26 százalék) követhetnek el. Tízből kilenc ember gondolja úgy, hogy egy vállalati dolgozót rá lehetne venni gazdasági visszaélésre, például sikkasztásra vagy csalásra. A többség szerint ötszázezer és ötmillió forint között lehet az az összeg, amennyiért egy munkavállaló már törvényt szegne (51 százalék), illetve engedné, hogy megvesztegessék (58 százalék).
Amíg másról van szó, nagyon szigorúak tudnk lenni
A megkérdezettek kétharmada (68 százalék) egytől öt évig terjedő börtönbüntetésre számítana a bíróságtól egy gazdasági bűncselekmény, például egy vesztegetés elkövetéséért Magyarországon. Minden ötödik (19 százalék) résztvevő szerint ennél is szigorúbb szabadságvesztéssel járna a lebukás, míg tízből egy (12 százalék) válaszadó kevesebb mint egy év letöltendővel számolna ilyen esetben. A kutatásban résztvevők úgy látják, hogy szigorúbb szabályozásokkal és hatósági ellenőrzések bevezetésével (29 százalék), valamint a vállalatok átláthatóságának növelésével (24 százalék) lehetne leginkább visszaszorítani a gazdasági bűncselekményeket Magyarországon.
„A bíróság által kiszabott büntetés nagysága számos tényezőtől függ, mint például a bűncselekmény súlyossága, a vádlott korábbi büntetett előélete, az elkövetés körülményei, valamint a vádlott együttműködési hajlandósága” – emelte ki Ragány Zoltán, a Ragány Ügyvédi Iroda vezetője. A szakember szerint az ítélet kimenetelében meghatározó lehet az is, hogy ki képviseli a vádlottat a tárgyaláson. Egy tapasztalt védő nem csak a folyamat elhúzódásától kímélheti meg a gyanúsítottat és a családját, de nagyobb eséllyel képviselheti ügyfelét sikerrel a bíróságon.
| A felmérés a Ragány Ügyvédi Iroda megbízásából az Europion (korábbi nevén Opinio) piackutató mobilapplikációval készült 2024. október 11-15. között, 1136 fős mintán. A fent bemutatott eredmények országosan reprezentatívak a 16-59 éves korú lakosságra, nem, kor, iskolai végzettség, lakóhely településtípusa és régiója szerint. A felmérés statisztikai hibahatára 3,1 százalék, azaz a fent bemutatott %-os eloszlások maximum ennyivel térhetnek el attól, amit a teljes magyar lakosság lekérdezése eredményezett volna. |
Összefoglalás
- A Ragány Ügyvédi Iroda reprezentatív felmérése szerint a legtöbben ötszázezer és ötmillió forint közé teszik azt az összeget, amiért egy munkavállaló megfontolná, hogy visszaélést kövessen el a munkahelyén, vagy hagyná, hogy megvesztegessék.
- „A bíróság által kiszabott büntetés nagysága számos tényezőtől függ, mint például a bűncselekmény súlyossága, a vádlott korábbi büntetett előélete, az elkövetés körülményei, valamint a vádlott együttműködési hajlandósága” – emelte ki Ragány Zoltán, a Ragány Ügyvédi Iroda vezetője.
- Egy tapasztalt védő nem csak a folyamat elhúzódásától kímélheti meg a gyanúsítottat és a családját, de nagyobb eséllyel képviselheti ügyfelét sikerrel a bíróságon.