A mesterséges intelligencia (AI) a jogi területet is teljesen átalakíthatja. Alkalmazása elsősorban kiegészítő, előkészítő funkcióban nagyban javítja a jogszolgáltatás minőségét. Nem helyettesítheti ugyanakkor a humán szakértelmet – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.
Az AI az elmúlt időszak egyik legfelkapottabb technológiai vívmánya, amely egyelőre átláthatatlan sebességgel fejlődik. Az AI hatalmas lehetőségeket rejt magában, és a digitális átalakulás következő szintjét is elhozhatja a jogi szakmában.
A jogrendszer nem minden ügyet tud hatékonyan elbírálni – ide tartoznak például a különböző kis perértékű ügyek –, így az érintettek igazságszolgáltatáshoz fűződő jogai sérülnek. Ezen ügyeket a magyar jog például gyorsított eljárások keretében vagy békéltető testületek előtt igyekezett illetve igyekszik kezelni, de ezek sem teljesen hatékony megoldások. Az ügyek egy része így rendezetlen marad, jelentős részük pedig a jogrendszeren kívül talál megoldást: a kártyatársaságok, online fizetési megoldások, online piacterek vitarendezési központjai, eljárásai tulajdonképpen polgárjogi vitákat bírálnak el, évente több tízmilliós nagyságrendben.
„Világszerte van arra törekvés, hogy hasonló szolgáltatásokat a jelenlegi jogrendszer mellett állami szereplők, köztestületek nyújtsanak, és ebben a mesterséges intelligencia közreműködését is igénybe vennék. A vitarendezés olyan terület, ahol az AI bíráskodásnak lenne helye. A részvételt ugyanakkor nem lehet ebben kötelezővé tenni, és biztosítani kell a bírói felülvizsgálat jogát a résztvevőknek” – mondta el Tamási Artúr, a Baker McKenzie vitarendezési csoportjának társ-vezetője.
Valóban elképzelhető, hogy a hasonló esetekben az AI a rendelkezésre álló iratok alapján elemzi a jogesetet, és meg is hozza az ítéletet? A korábbi ügyek, ítéletek AI elemzése és az azon alapuló jogszolgáltatás technológiai problémákat is felvet. A szabályozók gyorsan változnak, és ezzel a jelenlegi AI rendszerek -egyelőre- nem tudnak lépést tartani. Nem úgy működnek, hogy egy adott tényállásra alkalmazzák a szabályokat, hanem az adott tényálláshoz hasonló esetekre keresnek döntéseket. Ez azt is jelenti, hogy alkalmazásuk az angolszász esetjogban jobban elképzelhető, mint az átfogó, absztrakt szabályokon alapuló kontinentális jogrendszerben – ahova Magyarország is tartozik. Az AI ráadásul csak az okiratokra tudna támaszkodni, a bíráskodás viszont nem csak jogalkalmazás, hanem – különösen első fokon – az érintettek meghallgatásán, egyéb bizonyítási cselekményeken alapuló ténybíráskodás.
A mesterséges intelligencia határozatot egyelőre nem hoz, de elő tudja készíteni
Ha a végső döntésre még nem is, a döntéselőkészítés támogatására már alkalmas lehet az AI. A bírói határozat a piramis csúcsa, de rengeteg adminisztratív feladat, az ügyiratok összefoglalása, az adatbázisok ellenőrzése van „a piramis alján”. Van-e újdonság az újonnan beadott ügyiratokban az eddigi iratokhoz képest? Hol nyilatkozott az eljárás során már erről valamelyik fél? Ezek felkutatásában az MI közreműködése hasznos segítséget jelent a jogászoknak.
„Az ügyvédi irodák a kollégák megfelelő tréningjét követően már számos ilyen AI alapú, jogi szolgáltatásokra optimalizált eszközt használnak a munka hatékonyságának növelésére. Az etikus alkalmazás érdekében elengedhetetlen, hogy ezek az eszközök meg tudják őrizni az ügyvédi vagy üzleti titkot, és ki kell szűrni az MI ’hallucinálását’ is” – mondta el Vass Réka, a Baker McKenzie vitarendezési csoportjának szenior ügyvédje.
Az AI megoldások használhatók például jogi átvilágításokra, a dokumentumok áttekintésére, kutatásokra – az adott idézetek forrásának megjelölésével –, komplexebb szövegek összefoglalására, lényegük kiemelésére és jogi iratok vázlatának elkészítésére.
Léteznek emellett AI alapú jogi asszisztensek, „virtuális recepciósok” a munka támogatására: a prioritások meghatározására, a felek közötti időpontegyeztetésre, titkári jellegű feladatok elvégzésére. Más eszköz a szerződésmenedzselésben segít: feldolgozza azokat, kiemelve a lényeges elemeket, vagy éppen a lejáratra vonatkozó emlékeztetőt állít be. Bizonyos AI megoldások alkalmazhatók a megfelelőségi eljárásokban: ezek nagy mennyiségű adathalmazból ki tudják szűrni a személyes adatokat vagy üzleti titkokat, ezáltal segítve bizonyos iratok anonimizálását.
Az AI alkalmas az ügyekkel kapcsolatos „jóslásra” is. A bírósági statisztikák alapján megállapítható egy adott ügy várható hossza, sőt, akár a kimenetele is. Ugyanakkor több jogban kifejezetten tiltják a bírók vagy választottbírók ez alapján való profilozását.
Összefoglalás
- A részvételt ugyanakkor nem lehet ebben kötelezővé tenni, és biztosítani kell a bírói felülvizsgálat jogát a résztvevőknek” – mondta el Tamási Artúr, a Baker McKenzie vitarendezési csoportjának társ-vezetője.
- Valóban elképzelhető, hogy a hasonló esetekben az AI a rendelkezésre álló iratok alapján elemzi a jogesetet, és meg is hozza az ítéletet.
- Az etikus alkalmazás érdekében elengedhetetlen, hogy ezek az eszközök meg tudják őrizni az ügyvédi vagy üzleti titkot, és ki kell szűrni az MI ‘hallucinálását’ is” – mondta el Vass Réka, a Baker McKenzie vitarendezési csoportjának szenior ügyvédje.