Az MRC-100 kisműhold másfél év után visszatért a földi légkörbe és megsemmisült.
Az MRC-100 jelű kisműhold 2025. január 4-én, valamikor a hajnali órákban került 100 km alatti pályamagasságra, ezután bezuhant a Föld légkörébe és működő műholdként megsemmisült. A diákműhold több mint másfél éves küldetése során a földi vezérlő- és vevőállomások segítségével összesen 882 541 különböző telemetria-adatcsomagot rögzített.
A BME előző kisműholdjának feladata a Föld körüli térség elektromágneses szennyezettségének mérése volt a földi tv-adók frekvenciasávjában, az eredményei alapján pedig összeállt a világon az első, e sáv szennyezettségét bemutató térkép. Az MRC-100 elsődleges feladata egy sokkal szélesebb frekvenciatartomány vizsgálata volt. A műhold fedélzetére olyan mérőrendszer került, amely a 28-1766 MHz-es és 2000-3120 MHz-es sávban képes méréseket végezni. Fedélzetén három egyetemen (Szegedi Tudományegyetem, Széchenyi István Egyetem, Debreceni Egyetem) készült önálló kísérletek mellett a H-Ion Kft. és a 27G Kft. mérőeszközeit is a világűrbe vitte. Működése során az úgynevezett 3 PocketQube kategóriában elsőként demonstrálta a 2267,5 MHz-es mikrohullámú S-sávban a stabil 100-200-400 kbit/s-os adatátviteli sebesség megvalósíthatóságát.
Már a következő kisméretű űreszközön dolgoznak
Az MRC-100 küldetése során sokszor küzdött az űrbéli elemekkel, így részecskesugárzással, extrém működési paraméterekkel, napelem-degradációval, totál ionizáló dózisterheléssel. Összességében megfelelően teljesítette a küldetését és rengeteg hasznos tapasztalattal szolgált a műegyetemi diákműhold-fejlesztő csapat számára, bár a rendkívüli napfolttevékenység miatt a tervezettnél rövidebb ideig maradt Föld körüli pályán – mondta a bme.hu-nak Dudás Levente, a műegyetemi zsebműholdprojektek szakmai vezetője.
A kisműhold az oktatási rendszerbe integráltan, egyetemi hallgatók által tervezve és fejlesztve, egyetemi oktatói szakmai irányítás mellett készült el közel másfél év leforgása alatt a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékén, a Mikrohullámú Távérzékelés Laboratóriumban, együttműködésben a Műegyetemi Rádió Clubbal. A tanszék kutatói és hallgatói most már a következő kisméretű űreszközön dolgoznak – ez lesz a HUNITY (NMHH-1), amely várhatóan 2025 4. negyedévében kerül föl alacsony Föld körüli műholdpályára.
Az MRC-100 projekt fő támogatói a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, és az amerikai Amateur Radio Digital Communications Inc. voltak. További támogatók:
- Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
- Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar
- Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamosmérnöki és Informatikai Kar Szélessávú
- Hírközlés és Villamosságtan Tanszék
- WPOWER Hungary kft.
- Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet
- 27G-Technology Kft.
- H-ION Kutató, Fejlesztő és Innovációs Kft.
- ATL Zrt.
- Antenna Hungária (4iG)
- Ewiser Forecast Kft.
- BHE Bonn Hungary Elektronikai Kft.
- SZOMEL Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.
- Pro Filii Alapítvány (Mészáros Csoport)
Összefoglalás
- A BME előző kisműholdjának feladata a Föld körüli térség elektromágneses szennyezettségének mérése volt a földi tv-adók frekvenciasávjában, az eredményei alapján pedig összeállt a világon az első, e sáv szennyezettségét bemutató térkép.
- Összességében megfelelően teljesítette a küldetését és rengeteg hasznos tapasztalattal szolgált a műegyetemi diákműhold-fejlesztő csapat számára, bár a rendkívüli napfolttevékenység miatt a tervezettnél rövidebb ideig maradt Föld körüli pályán – mondta a bme.
- A kisműhold az oktatási rendszerbe integráltan, egyetemi hallgatók által tervezve és fejlesztve, egyetemi oktatói szakmai irányítás mellett készült el közel másfél év leforgása alatt a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékén, a Mikrohullámú Távérzékelés Laboratóriumban, együttműködésben a Műegyetemi Rádió Clubbal.