Az amerikai kereskedelmi minisztérium közölte, hogy nemzetbiztonsági aggályokra hivatkozva új szabályokat fontolgat, amelyek korlátoznák vagy betiltanák a kínai drónok használatát az Egyesült Államokban.
A minisztérium közölte, hogy március 4-ig nyilvános észrevételeket kér a drónok ellátási láncának védelmét szolgáló lehetséges szabályokról, mondván, hogy a Kínából és Oroszországból érkező fenyegetések „lehetőséget adhatnak ellenfeleinknek arra, hogy távolról hozzáférjenek ezekhez az eszközökhöz és manipulálják azokat, érzékeny amerikai adatokat felfedve”. Szeptemberben Gina Raimondo kereskedelmi miniszter azt mondta, hogy a minisztérium hasonló korlátozásokat vezethet be, mint amelyek gyakorlatilag kitiltanák a kínai járműveket az Egyesült Államokból, és a hangsúly a kínai és orosz felszereléssel, chipekkel és szoftverekkel ellátott drónokra fog összpontosítani. Raimondo a Reutersnek novemberben azt mondta, hogy reméli, január 20-ig véglegesíteni tudja a kínai járművekre vonatkozó szabályokat.
Washington az elmúlt évben számos lépést tett a kínai drónok elleni fellépés érdekében. A múlt hónapban Joe Biden elnök aláírta azt a jogszabályt, amely betilthatja a kínai székhelyű DJI és Autel Robotics új drónmodellek értékesítését az Egyesült Államokban. Egy meg nem nevezett amerikai ügynökségnek egy éven belül meg kell határoznia, hogy a DJI vagy Autel Robotics drónjai elfogadhatatlan nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek-e. A DJI egyébként, a világ legnagyobb dróngyártója, amely az USA-ban kereskedelmi forgalomba hozott drón több mint felét értékesíti.
Donald Trump kormánya fog dönteni
Szeptemberben a képviselőház megszavazta, hogy a DJI új drónjai nem működhetnek az Egyesült Államokban. Októberben a DJI beperelte a védelmi minisztériumot, amiért az felvette a pekingi hadsereggel állítólagosan együttműködő vállalatok listájára, mondván, hogy a megjelölés helytelen, és pénzügyi kárt okozott a vállalatnak. A DJI októberben közölte a Reuters-szel, hogy a vám- és határvédelem az ujgur kényszermunka megelőzéséről szóló törvényre hivatkozva leállította egyes DJI drónok behozatalát az Egyesült Államokba. A DJI szerint a gyártás egyetlen szakaszában sincs szó kényszermunkáról.
Az amerikai törvényhozók többször felvetették, hogy a DJI drónjai adatátviteli, megfigyelési és nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek, amit a vállalat visszautasít. A kongresszus 2019-ben megtiltotta a Pentagonnak, hogy Kínában gyártott drónokat és alkatrészeket vásároljon vagy használjon. Az amerikai kereskedelmi célú dróneladások túlnyomó többsége Kínából származik. A kínai drónokat korlátozó vagy betiltó új szabályok megalkotásáról a január 20-án hivatalba lépő Donald Trump kormánya fog dönteni.
Összefoglalás
- Szeptemberben Gina Raimondo kereskedelmi miniszter azt mondta, hogy a minisztérium hasonló korlátozásokat vezethet be, mint amelyek gyakorlatilag kitiltanák a kínai járműveket az Egyesült Államokból, és a hangsúly a kínai és orosz felszereléssel, chipekkel és szoftverekkel ellátott drónokra fog összpontosítani.
- Októberben a DJI beperelte a védelmi minisztériumot, amiért az felvette a pekingi hadsereggel állítólagosan együttműködő vállalatok listájára, mondván, hogy a megjelölés helytelen, és pénzügyi kárt okozott a vállalatnak.
- A DJI októberben közölte a Reuters-szel, hogy a vám- és határvédelem az ujgur kényszermunka megelőzéséről szóló törvényre hivatkozva leállította egyes DJI drónok behozatalát az Egyesült Államokba.